Egykori helyi kormánypárti képviselő az igazságszolgáltatás előtt!

Szándékosan ütötte el a rendőrt az ex-képviselő a vád szerint

Hivatalos személy elleni erőszakkal és könnyű testi sértéssel vádolja az ügyészség Kovács Józsefet, aki Kaposvár városi képviselője volt 2010-ig. Az ügy tárgyalása szerdán vádismertetéssel, tanúk és szakértő meghallgatásával kezdődött a kaposvári járásbíróságon.

A vád szerint 2012. márciusában Gálosi Szabolcs rendőr-törzsőrmester társával járőrözése során intézkedés alá akarta vonni a vádlottat, ám Kovács József ellenszegült, nem volt hajlandó kiszállni autójából, majd szándékosan nekihajtott a rendőr térdének, aki nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Kovács József 2010-ig önkormányzati képviselő (Fidesz-KDNP) volt Kaposváron. Az esetről Somogyban hírportálunk be számolt be elsőként.

A márciusi eset előzménye, hogy Kovács Józseftől még 2012 februárjában ittas vezetés miatt elvették a jogosítványát. Akkor is Gálosi Szabolcs és hölgy-járőrtársa intézkedett az egykori önkormányzati képviselővel szemben, így amikor március 22-én meglátták a férfit autója volánja mögött, azonnal a nyomába eredtek megkülönböztető jelzést használva. Kovács József azonban a vád szerint nem állt meg, figyelmen kívül hagyva a jelzéseket behajtott a háza elé, s elkezdte felnyitni a garázsajtóját, hogy beálljon a gépkocsitárolóba. Gálosi Szabolcs a garázskapu elé futott, hogy befejezze a jogszerű intézkedést. Ekkor a vádlott nekihajtott a rendőr térdének, aki csak akkor tudott kilépni az autó elől, amikor felnyílott teljesen a garázsajtó. Kovács József csak a kiérkező további rendőri egységek jelenlétében szállt ki az autójából, akit aztán megbilincseltek, és előállítottak.

A vádlott a szerdai tárgyalási napon fenntartotta a nyomozati szakaszban tett vallomását, majd kiegészítette azzal, hogy nem akarta elütni a rendőrt, s nem hallotta a rendőrautó szirénáját sem. Szerinte Gálosi Szabolcs utazott rá. Úgy vélte, hogy a rendőrség kötelékéből azóta kilépett, jelenleg Ausztráliában tartózkodó férfi februári intézkedése talán jogszerű volt, ám szakszerűnek nem volt nevezhető. – A februári eset után is használtam a járművemet úgy – mondta Kovács József –, hogy bár bevonták a magyar jogosítványomat, német jogosítványom volt, csak később derült ki, hogy ezt nem tehetem. Ám ez idő alatt egyszer sem igazoltattak. Véleményem szerint, nem egyszerű közúti ellenőrzés alá akartak vonni, hanem bűncselekmény látszatát akarták kelteni.

A tárgyaláson részletesen kihallgatták Gálosi Szabolcs egykori járőrtársát, aki bár már sok mindent nem tudott pontosan felidézni a történtekből, többnyire a vádiratban foglaltakkal megegyezően tanúskodott a bíróságon. Buzás László városi rendőrkapitány tanúként elmondta, hogy Kovács József telefonon többször is kereste az ügyében, többek közt azért, hogy a februári eset után szeretett volna elnézést kérni az érintett rendőröktől.

A tárgyaláson többször is figyelmeztette a bíró Kovács Józsefet, hogy a tanúktól természetesen kérdezhet, de ez a lehetőség nem beszélgetést, kérdezz-feleleket jelent. Az egyik ilyen eset volt, amikor az egyik tanú szóba hozta Kovács kiterjedt kapcsolatrendszerét, melyet az intézkedés során is hangoztatott. Ekkor alakult ki a sokadik kérdezz-felelek az egyik tanú és a vádlott között, mire a bíró rendbírságot helyezett kilátásba, majd azt mondta, hogy a következő lépés az, hogy eltávolíttatja a vádlottat a saját tárgyalásáról.

A szakértő meghallgatása után aztán októberre halasztotta a tárgyalást a bíró.

(forrás: sonline.hu)

Kapcsolódó bejegyzések: 
Közbiztonság

A rendőrgázoló ügye egész a polgármesterig érhet!

A Magyar Állam alapítására emlékezünk ma

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

    

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (illetve még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

    

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurben és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.

    

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

    

István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobbot - amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették - ma Budapesten a Szent István-bazilikában őrzik.)

    

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált.

    

Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.

    

A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.)

    

A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

    

A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

(http://ujszo.com)

Víz és csatorna díjak Kaposváron 2010-2013

Kaposváron is benne van a levegőben, hogy segítséget jelent az állampolgárok számára a rezsicsökkentés.

Kaposvár a legolcsóbb város, legalább is egy már jól ismert és folyton ismételgetett szlogen szerint.

Nos nézzük akkor meg a víz és csatorna díjak változását.

A képen szereplő megállapítás valószínűleg országos
átlag az egyik ellenzéki párt szerint.

Kaposváron 1m3 víz 2010-ben 226 Ft-ba, 2011-ben 236 Ft-ba, 2012-ben pedig 242 Ft-ba került, melyet 2012 januárjáig 25% általános forgalmi adó, azaz Áfa terhelt. 

2012. január óta a vízdíjat is már a 27%-os luxusáfa terheli. 

Nézzük akkor meg adótartalommal együtt a vízdíjak változását. 

Kaposváron 1m3 víz 2010-ben 282 Ft (25% Áfa-val), 2011-ben 295 Ft-ba (25% Áfa-val) , 2012-ben pedig 307 Ft-ba (27% Áfa-val) került. Ebből kiderül, hogy három év alatt is legkevesebb 25 Ft-ot emelkedett a víz köbméterenkénti ára. 

2013-ban 218 Ft+(27% Áfa) a lakossági köbméterenkénti víz ára, azaz 276 Ft! Ebből az derül ki, hogy a 2012 évi vízdíjból ad vissza a kormány 10 %-ot. 

Összességében a három év  25 Ft-os emelése után 31 Ft az, melyet visszakap az állampolgár, melyből kiderül, hogy mindössze ténylegesen csak 6 Ft köbméterenként a vízdíj csökkenése. Ha így nézzük akkor már nincs is meg a 10 %-os rezsicsökkenés.

Lássuk, akkor a csatornadíjakat is.

Kaposváron 1m3 víz útán a csatorna környzetterhelési díj nélkül 2010-ben 137 Ft-ba, 2011-ben 144 Ft-ba, 2012-ben pedig 147 Ft-ba került, melyet 2012 januárjáig 25% általános forgalmi adó, azaz Áfa terhelt. 

2012. január óta a csatorna díjat is már a 27%-os luxusáfa terheli. 

Nézzük akkor meg adótartalommal együtt a csatorna díjak változását. 

Kaposváron 1m3  víz után a csatornahasználat díja  környezetterhelési díj nélkül 170 Ft (25% Áfa-val), 2011-ben 180 Ft-ba (25% Áfa-val) , 2012-ben pedig 187 Ft-ba (27% Áfa-val) került. Ebből kiderül, hogy három év alatt is legkevesebb 17 Ft-ot emelkedett a csatornadíj az igénybe vett vízmennyiség után. 

2013-ban 131 Ft+(27% Áfa) a lakossági köbméterenkénti csatornadíj ára, azaz 167 Ft! Ebből az derül ki, hogy a 2012 évi csatornadíjból ad vissza a kormány 10 %-ot. 

Összességében a három év  17 Ft-os emelése után 13 Ft az melyet visszakap az állampolgár, melyből kiderül, hogy mindössze ténylegesen csak 4 Ft köbméterenként a csatornadíj csökkenése. 

Kaposváron a környezetterhelési díj is jelentősen változott 2012. januárjától, mert egy helyi önkormányzati rendelet előterjesztése miatt a nem csatornára kötött ingatlanok estében a korábbi díj a m3-enkénti 180 Ft helyett 1800 Ft-ra változott! Ezen intézkedéssel kívánja a város vezetése rákényszeríteni mindazokat, akik eddig derítőt használtak a csatornahálózatba való rácsatlakozásra. Ez elgondolkodtató, mert a városban több olyan embert is érint ez a dolog, akik egyedül élnek és idősek és számukra már nem éri meg a csatorna hálózathoz kapcsolódni, amely ráadásul jelentős költségekkel is jár az ő esetükben is. 

A csatornahálózatra rákötött ingatlanok tulajdonosai is magánfogyasztó esetében 2012-es áron 7 Ft+ (27% áfa) árat fizettek köbméterenkénti vízfogyasztásuk után, mint környezetterhelési díjat,  amely  9 Ft-ot jelentett. 

2013-ban 6 Ft+ (27% áfa) árat fizetnek az emberek köbméterenkénti vízfogyasztásuk után, mint környezetterhelési díjat, amely 8 Ft-ot jelent A csökkenés mindössze 1 Ft a köbméterenkénti csatorna szolgáltatás igénybevétele után a 2012-es árhoz viszonyítva.

A fenti számításokból jól látszik a jó kormányzati és helyi propaganda által hangsúlyozott rezsicsökkentés azon megközelítése, hogy túlzás az az állítás, hogy ez nagymértékű segítséget jelent az állampolgárok számára.

Aláírásgyűjtés az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért 10.

2013. augusztus 08-án vasárnap a kaposvári Vásártérnél lévő közterületen ismét várták az aktivisták mindazokat, akik támogatták az MSZP egyik kezdeményezéséért folytatott küzdelmet, amely azt hivatott elérni, hogy beszéljen a magyar országgyűlés az embereket érintő megélhetési problémákról.

Az MSZP javaslata, hogy csökkenhessen az alapvető élelmiszerek adó tartalmának, azaz az áfájának mértéke, mert ha csak 5% Áfa terhelné az élelmiszert, akkor olcsóbbá válhatna a megélhetés is. Többen megértették, hogy mit is jelentene e fontos kezdeményezés és támogatták a gyűjtést, nekik köszönet mindezért!

E napon is voltak megjegyzések, ezek a következőek voltak:
" Hülyék vagytok, hogy kiáltok vezetőitekkel együtt és hisztek abban, amit nem lehet megcsinálni..."
"Hazaárulók"
"Szégyelljétek magatokat"

Az aláírásgyűjtést támogatok beszélhettek dr. Lamperth Mónika országgyűlési képviselő asszonnyal is. A nagy nyári hőséget mindenki nehezen bírta, ezért a beszélgetések mellett hűtött vízosztásra is sor került.

A gyermekeket ajándékokkal vártuk, részükre Lájk jeleket és szélforgókat osztottunk ki. 
Az aláírásgyűjtést magam a szegény emberek képviselőjeként, és volt közmunkásként segítettem ezen a napon is.