Kaposhomoki fórum- Segítségkérés

A tegnapi nap délutánján elkísértem dr. Lamperth Mónikát Kaposhomok településre, ahol összejöttek a település emberei egy kötetlen politikai beszélgetésre. Többen beszámoltak arról, hogy nehezen élnek, kevés a munkalehetőség és ha van akkor kevés a munkáért -közmunkáért járó kereset. A részvevők elmondták azt is hogy jelentősen csalódtak jelen Kormány politikájában, amely a kis embereket az út szélén hagyja.

Nehéz élni ma a vidéki falvakban és sokat kell gondolkodni azon, hogy élelmiszert vagy sárga csekket fizessenek be  a kis keresetű szegény emberek.

A lakossági fórum egy finom bogrács pörkölttel zárult.

Ezúton is Köszönet Kaposhomok település vezetőinek, amiért a faluházat és a mellette található területet a rendelkezésre bocsátották.

Képek az eseményről (fotók:Kozma Lilla):

dr. Lamperth Mónika országgyűlési képviselő asszony

 hallgatja az emberek gondjait.

A falusiak egy kis csoportja  fórumon:-)

Segítségkérés!

A szegénység miatt felmerült, hogy egy Kaposhomoki családnak szüksége volna egy használt de üzemképes hűtőszekrényre, egy Kercseligeti családnak pedig ágyneműre, párnára, takaróra, törölközőre. A felajánlásokat közvetíteni a kozmalillarita{kukac}freemail.hu elektronikus címre lehet! Előre is Köszönik a rászorulók mindenki segítségét!

Sajtótájékoztató 2013.június 28: Többletterhek a kaposváriak vállán

A tegnapi napon sor került egy sajtótájékoztatóra Kaposváron Kapostüskevár vasúti megállóhelyen, ahol az emberek, a helyi lakosság tájékoztatása volt a cél. 
Az eseményről beszámolt több média is.
A vágatlan teljes tájékoztató az alábbi videó által teljes egészében megtekinthető.

A beszámoló célja a kaposvári és a kapostüskevári lakosokat érintő Gyorsvonati Pótdíj beszedése, illetve az egyes pénzfelvételeket terhelő, immár a duplájára megemelt Tranzakciós illetékkel kapcsolatos tájékoztatás volt.

dr. Lamperth Mónika országgyűlési képviselő, Kemenczei Róbert, akik
a sajtótájékoztatót tartották

Egyéb híradások:

 

Somogy Televízió: Híradó részlet

Kapos televízió: Kapospont rövidhírek

Képek a Sajtótájékoztatóról:

Sonline média tudósítás

A pótjegy áráért nem kap semmit az utas" -- A bevezetett pótjegy jócskán megdrágítja az utazást, a Kaposvártól Fonyódig utazók 150 forint pluszterhet jelent személyenként; a rendelkezés a kiskeresetű családokat, a diákokat és az idősebbeket egyaránt sújtja -- hangoztatta pénteken Kemenczei Róbert utasbarát aktivista Lamperth Mónika országgyűlési képviselővel (MSZP) megtartott kaposvári sajtótájékoztatóján. Szerinte olyasmiért kell fizetni, amiért nem kap cserébe semmit az utas. Kitért rá, felújításra szorul a fonyódi vasúti pálya, régen óránként 80 kilométerrel közlekedtek a vonatok, manapság 60, 40-, sőt, helyenként 20 kilométerrel, számos vonaton nincs megfelelő légkondicionálás, kevés a szépen rendben tartott állomás. Kemenczei az intézkedés felülvizsgálatát szorgalmazta.

 Lamperth Mónika országgyűlési képviselő (MSZP) parlamenti zárószavazás előtti módosítójában azt javasolta: a bérből és fizetésből élők továbbá a nyugdíjasok havonta egyszer mentesüljenek a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése alól. -- Ezt három fideszes képviselő -- köztük Budai Gyula és Varga Mihály támogatta --, ám a kormánypárti többség elvetette a javaslatomat -- hangsúlyozta Lamperth Mónika. Jelezte: Gelencsér Attila somogyi képviselő sem támogatta a felvetést, mely Lamperth szerint érezhető segítséget jelentett volna a lakosság jelentős részének. Kérdésünkre a szocialista politikus azt mondta: az MSZP gazdaságpolitikája egyértelmű segítséget jelentene a kisjövedelműeknek. A több kulcsos SZJA és egyéb fontos gazdasági intézkedések meghozatalával kívánják orvosolni az egyre súlyosabb társadalmi gondokat.

Gelencsér: szükség volt az intézkedésekre -- A pénzügyi intézkedésekre azért volt szükség, hogy az ország végérvényesen megszabaduljon a kilenc éve, a szocialisták hibájából indított túlzottdeficit-eljárástól -- reagált a sajtótájékoztatón elhangzottakra közleményében Gelencsér Attila országgyűlési képviselő (FIDESZ). Hozzátette: az EU és a baloldal olyan gazdaságpolitikát vár el, amely a bankok és a multik helyett a magyar emberekre hárítaná a költségeket, ahogy ezt a szocialisták tették is a kormányzásuk alatt.

Kapcsolódó média oldalak:

Sonline.hu: „A pótjegy áráért nem kap semmit az utas”
Kapospont online hírportál: A pótdíj ellen van az MSZP
Kapos TV Hiradó 9. perc 45-nél
Somogy Tv: Lamperth: kevesebb terhet!

Mennyit vett el és mennyit adott a második Orbán Kormány?

Az "elmúltháromév" két szakaszra bontható. A 2011 végéig tartó periódusban voltak jól körülhatárolható társadalmi csoportok, illetve vállalkozói rétegek, amelyeket helyzetbe hozott a kormány, míg mások a kárvallottjai voltak a beavatkozásnak. Az egykulcsos személyi jövedelemadóval és a végtörlesztéssel a jómódúak, a sokat keresők, illetve azok jártak igazán jól, akiknek volt elég nagy megtakarításuk, hogy nyomott árfolyamon visszafizessék a devizahitelüket. A családi adókedvezmény nem ennyire egyértelműen ennek a rétegnek szólt, de azok tudják igazán kihasználni, akik sokat keresnek, és van legalább három gyerekük.

A cégek között is volt, amelyiknek jobban kedvezett a kabinet. A társasági adó csökkentésével főként a kis- és középvállalatok jártak jól, ott túlnyomó többségben vannak a magyar tulajdonban levő cégek.

Négy terület - ahol főként a multik dominálnak - azonban a finanszírozó szerepébe kényszerült. A kiskereskedelmi, az energetikai, a telekommunikációs és a bankszektorra kivetett különadók az ezeken a területeken működő vállalatoktól pénzt vontak el, hogy az a költségvetésen keresztül másokhoz (kkv-khoz, az átlagbérnél többet kereső munkavállalókhoz, gyereket nevelő dolgozókhoz) kerüljön.

A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államhoz kerülése arra volt jó, hogy az összességében nagy adókiengedést fedezze. 

Egy nagy váltás

2012 elejével azonban váltás történt a gazdaságpolitikában. A megelőző másfél év lépései - egy nehéz európai helyzetben - nem tudták felpörgetni a gazdaságot, nem termelték ki az adócsökkentés árát. Ezért a kormány intézkedéseiben 2012-től inkább az a közös vonás, hogy bár a négy, extraadóval sújtott szektor terhelését fenntartotta a kabinet, mégis kénytelen volt a teljes lakosságon és a cégeken szétteríteni az újabb és újabb adónöveléseket. (A tranzakciós adó bevezetése és növelése bár közvetlenül a pénzügyi szektort sújtja, a szektor a terhet mégis szinte teljes mértékben áthárítja az emberekre, vállalkozásokra. Az e-útdíj is előbb-utóbb lecsapódik az élelmiszerek drágulásában.)

Egy nagyobb adókiengedő és két, inkább kedélyjavítónak mondható intézkedést azért így is bevezettek. A munkahelyvédelmi akcióterv abban segített, hogy ne veszítsék el munkahelyüket az alacsony képzettségűek, illetve hogy munkához jussanak a többi, hátrányos helyzetű munkaerő-piaci réteg (gyereket vállaló nők, 55 év felettiek, tartósan munkanélküliek) tagjai.

Az infláció felett emelt öregségi nyugdíjjal a több mint kétmillió ilyen ellátást kapó embert célozták meg. A rezsicsökkentés viszont viszonylag kevés pénzbe kerül az államnak (csak a lenyomott ár miatt kieső áfa és társasági adó hiányzik a költségvetésből), ahhoz képest, hogy politikailag mekkora hasznot hoz - az intézkedés az energiaszolgáltatóknak fáj a legjobban.

(forrás:  http://www.origo.hu)

Fiatalok legfőbb problémái

Nehéz a mai fiataloknak, mert ebben az országban egyre nehezebb élni. Ezzel azonban egyik kormány sem foglalkozik kellőképpen!

Nagyon sokszor sok helyen elhangzik, hogy mi mindet kéne tenni azért hogy fiataljaink itt maradjanak és ne a külhont válasszák. Az első és legfontosabb problémája a fiatal generációnak, hogy kaposvári szinten sok ezer, országos szinten pedig több száz ezer munkahely hiányzik. Ha véletlenül talál is az álláskereső számára alkalmas munkát akkor is az első hónap után csalódnia kell, mert a megkeresett havi fizetéséből megélni nem tud! Hiába dolgozik keményen és becsülettel mára túl sok lett az adó és járulék elvonás a munkabérekből. Ha nincs munka az elsődleges munkaerőpiacon, akkor a fiatal életkezdő kénytelen közrabszolgaként boldogulni néhány hónapig kevesebb pénzért, mint ha rendes munkája volna. Ha ez sincs akkor meg maradnak a segélyek és ellátások kiszolgáltatva, megbélyegezve az állam és a társadalom más rétegei közt. A fiatal generáció állandón azt hallgatja, hogy teher a társadalomban, meg hogy a fiatalok nem akarnak dolgozni. Ez utóbbi megállapítás gyakran hangzik el az idősebb generáció részéről és már ezen mondat elhangzott a Miniszterelnöktől is. Mondjuk félig meddig igaz is, de az a helyzet, hogy az egyik fiatal számára sem perspektíva, hogy azt látja, hogy szülei többségében sok estben sokkal jobb nyugdíjért otthon ülnek, mint, ha dolgoznának. Az sem fogadható el, hogy az egyre jobban elszegényedő társadalom mellett a fiatalok nem tudnak félretenni, megtakarítani és önálló saját lakhatáshoz jutni. A fiatalokat sújtja a legtöbb kormányzati intézkedés, melyek közül a  legsúlyosabb a magán nyugdíjpénztári befizetések lenyúlása volt.  

Sok az üres ház, és mégis nagyon sok fiatal pár a szülőknél, esetleg házbérben kénytelen élni. Sok az eladó ingatlan, melyeket az 1970-ben 1980-ban született generáció többsége nem tud megvásárolni, hogy önálló életet kezdjen, mert a szülök többsége luxusból vállalt gyermeket és elfeledkeztek arról, hogy mire ez a generáció felnő önálló lakást adjanak át részükre így is segítve az önálló élet első nehéz lépéseinek megtételét.  A jelenlegi kilátástalanság és állástalanság is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok nem tudnak önállóan lakást venni számunkra.  Kevés országosan is az önkormányzati bérlakás, melyekhez is egyre nehezebb hozzájutni (a gyermekteleneknek szinte esélye sincs rá). Ezek után marad az albérlet, mint lehetőség. Azonban a legtöbb estben a házakat kiadók visszaélnek a fiatal párok kiszolgáltatottságával és magas lakbéreket kérnek, ráadásul ennek tetejébe még az ingatlanok rendbe tartását is elvárják mert ők nem akarnak foglalkozni a  legtöbb estben már már eladásra meghirdetett ingatlannal!

Kevés a házasság, egyre kevesebb gyermek születik, a szülőknél él a fiatal generáció többsége, folyton ez a probléma és az, hogy a fiatalok nem akarnak semmit csinálni. Ezen nagyon egyszerűen lehetne változtatni. 

Hogyan? 

Hát először is jól fizető munkahelyek kellenének mindenkinek "kevesebb adó több munkabér".

Másodszor létbiztonság biztos megélhetés "olcsóbb árak a megélhetési költségek mindegyikében".

Harmadszor megbecsülés és biztos egzisztencia  "tanulás nélküli képesség szerinti előrébbre való jutás a ranglétrán és az élet területein".

Negyedszer fontos a lakhatás elősegítése " az országosan üresen álló ingatlanokat a fiatalok rendelkezésre kellene bocsátani rendbe tartásért cserébe".

A párokat és családokat jobban kellene segíteni "adójóváírások és egyéb állami támogatások kiszélesítése által".

Reméljük sokan, hogy egyszer valaha is valamelyik kormány elgondolkodik a fentieken és az idősebb generáció folytonos kedvezményekben való részesülgetései helyett végre törődni fog azon fiatal generációval, amelyik tovább építhetné az országot, Magyarországot!

Elhunyt Horn Gyula a rendszerváltás utáni legnagyobb miniszterelnök, nyugodjon békében!

Életének 81. évében elhunyt Horn Gyula volt miniszterelnök - tájékoztatta a kormány az MTI-t. 
A szocialista politikus 1994 és 1998 között volt kormányfő. A rendszerváltás előtt rövid időn át külügyminiszter volt, a Németh-kormány tagjaként komoly szerepet játszott a vasfüggöny átvágásában. A volt miniszterelnök hosszú ideje betegségben szenvedett, a nyilvánosság előtti egyik utolsó megjelenése 75. születésnapja volt.

Horn Gyula, a harmadik Magyar Köztársaság 1994 és 1998 közötti miniszterelnöke 1932. július 5-én született Budapesten.

1948-ban a dolgozók esti iskoláján szakérettségi vizsgát tett. Ezt követően a Szovjetunióban végzett felsőfokú tanulmányokat. 1954-ben a Rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán szerzett diplomát, 1970-ben elvégezte a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Főiskoláját is. 1977-ben elnyerte a közgazdaságtudomány kandidátusa címet.

1954-1959-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott főelőadóként.

1956. október-novemberben nemzetőr volt, majd 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál volt állományban.

A Külügyminisztériumban 1959-ben a szovjet osztályon attasé rangban kezdett dolgozni. Bulgáriai, jugoszláviai külszolgálata alatt nagykövetségi titkári, később tanácsosi rangban tevékenykedett.

1969-től kezdődően 16 éven keresztül az MSZMP KB Külügyi osztályán dolgozott. Politikai munkatárs, konzultáns, osztályvezető-helyettes, majd egy évig osztályvezető volt. 1985-ben került vissza a külügyi tárcához, négy évig volt külügyminisztériumi államtitkár, miközben 1987-88-ban tagja volt a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának is.

A nyolcvanas évek végétől az MSZMP-n belüli reformszárny tagjaként tartották számon, a külkapcsolatokról vallott és külföldi tárgyalópartnereivel folytatott megbeszélésein meg is fogalmazott nézetei nyomán az a vélemény alakult ki róla, hogy felkészült, felvilágosult gyakorlati szakember.

1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt, nevéhez fűződött a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával, Izraellel, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal.

1989. június 27-én ő volt az, aki osztrák kollégájával ünnepélyesen átvágta a vasfüggönynek nevezett műszaki határzár szögesdrótját, valamint bejelentette, hogy 1989. szeptember 11-től a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogadni. A határ október 7-ig állt nyitva. A döntés bejelentésekor mintegy hatvanezer keletnémet volt Magyarországon. Ez a határnyitás jelentős lépésnek bizonyult később a német újraegyesítés folyamatában.

Előkészítette és 1990 márciusában ő írta alá a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást. Már ebben az időszakban felvetette Magyarország lehetséges NATO-tagságának témáját, illetve az Európai Unióhoz való távlati csatlakozás kérdését.

1954-56 között a Magyar Dolgozók Pártja, 1956-1989-ig az MSZMP tagja volt. 1985-89-ig az MSZMP KB, 1988-89-ig az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága tagjaként is tevékenykedett.

1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítóinak. 1989 októberétől tagja az MSZP Országos Elnökségének, 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt elnöke volt.

1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 2007 szeptembere óta azonban, betegsége miatt, nem vett részt a parlament munkájában. 1990 májusától 1993. januári lemondásáig az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöki tisztét is ellátta.

1994. július 15-én - mint a választásokon győztes párt vezetőjét - az Országgyűlés miniszterelnökké választotta, s e tisztséget 1998. július 6-ig látta el. Az ő kormánya fogadta el és hajtotta végre a gazdaság szanálása érdekében az akkori pénzügyminiszterről elnevezett Bokros-csomagot, amely hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország elkerülte a fenyegető pénzügyi csődöt, és az ország gazdasága viszonylag rövid időn belül növekedési pályára állt. Az ellenzék akkor is, később is azzal bírálta a csomagot, hogy a magyar társadalomnak indokolatlanul magas árat kellett fizetnie a gazdasági korrekcióért. 

1998-ban az MSZP elvesztette a országgyűlési választásokat, ő az országos lista vezetőjeként szerzett ismét országgyűlési mandátumot. A választási vereséget követően 1998 szeptemberében, az MSZP VI. kongresszusán lemondott pártelnöki tisztéről.

1990-1995 között, öt éven át volt tagja a Svéd Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) Igazgató Tanácsának. 1996-tól 2003-ig a Szocialista Internacionálé alelnökeként tevékenykedett.

A szocialista párt éléről való távozása nem jelentette azt, hogy visszavonult volna a belpolitikából. Pártfórumok rendszeres előadója volt országszerte, és volt miniszterelnökként is gyakorta hallatta véleményét a magyar belpolitikai helyzetről.

Medgyessy Péter miniszterelnök 2002-ben az európai uniós ügyekben illetékes különmegbízottjának nevezte ki őt. A 2004-es európai parlamenti választások során az MSZP listájának 2. helyén szerepelt, de már a szavazást megelőzően bejelentette, hogy magát a képviselőséget nem vállalja.

Életéről két könyvben, az 1991-ben kiadott Cölöpökben, majd az 1999-ben megjelent Azok a kilencvenes évek címűben vallott. 

Külpolitikai munkásságának elismeréseként 1990-ben a német Stresemann Társaság aranyéremmel tüntette ki, s szintén 1990-ben az európai egyesülés érdekében kifejtett tevékenységéért elnyerte a nemzetközi Károly-díjat. A német újraegyesítés elősegítéséért 1991-ben Solingen az Éles Penge-díjat, 1992-ben Bonn városa a német szabadkőművesek humanitárius nagydíját adományozta számára.

A német ARD televízió 26. Arany Európa-díjainak 1994. végi átadásán politikai különdíjat kapott az egykori Kelet-Nyugat-Európa között lévő vasfüggöny lebontásában vállalt szerepéért. 1995-ben Kassel városában a Prizma polgári díjat vehette át a német egység megteremtése érdekében vállalt szolgálataiért. 

Munkásságát számos további díjjal, kitüntetéssel ismerték el, többek között 2005-ben a bajorországi Memmingenben Szabadság-díjjal tüntették ki a német újraegyesítésben játszott szerepéért. Ugyanebben az évben megkapta a Nagy Arany Érdemrend a Szalaggal az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért kitüntetést.

(forrás: Népszabadság online)

FIDESZ: Hazugság füzet befejező rész

Elérkeztünk a "Magyarország Jobban Teljesít!" címet viselő kormányzati propaganda füzet utolsó befejező részéhez.

A propaganda szerint 51 ezer forinttal több Uniós támogatást kap hazánk fejenként. Kár hogy ezt a lakosság  a 27%-os ÁFA, a 30 új adó, az emelkedő tranzakciós illeték-telefonadó, a gyorsvonati pótdíj, az autóbuszokon fizetendő a kiegészítő díj megfizetése és az egyéb pofátlanságok után sem érzi!

Kár hogy a munkabérek nettó értéke sem ezt az állítást igazolja. 

Az álláskeresők és a helyi önkormányzatok által folyósított Fht-t igénybe vevők sem érzik ennek súlyát. De nem érzik a köz-foglalkoztatottak sem, akinek 15-20 ezer forinttal kevesebb jut munkabérből, mint azoknak, akik az elsődleges munkaerő piacon dolgoznak!

A létminimum alatt élők és a mély szegények számára ez a kormányzati cinizmus nem fogadható el! 

A Magyarország Jobban Teljesít arra igaz csak, hogy a mai emberek rosszabbul élnek mint nyolc éve...

Köszönjük Miniszterelnök Úr! 

Kapcsolódó bejegyzés:
FIDESZ: Hazugság füzet V. rész

Újabb lakossági teher-Megduplázódik a tranzakciós illeték!

A készpénzfelvételre az eddigi 3 helyett 6 ezrelék lesz a tranzakciós illeték, és eltörlik a felső – hatezer forintos – korlátot. Átutalásnál pedig – a korlát megtartásával – az eddigi 2 helyett 3 ezrelék lesz az illeték. Emelik a távközlési adót is.

A kormány augusztustól 0,6 ezrelékre emeli a tranzakciós illetéket a készpénzfelvételnél, és itt eltörölnék a felső korlátot. Az átutalásoknál és a kártyás vásárlásoknál pedig 0,2-ről 0,3 ezrelékre emelkedne az illeték, a felső, 6 ezer forintos korlát megtartásával – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a kormányszóvivői tájékoztatón. 

Hozzátette azt is, hogy az intézkedéseket a Bankszövetséggel egyeztették, és a szervezet azokat jóváhagyta. Kerestük a Bankszövetséget, de ők nem kívántak nyilatkozni. Varga szerint egyébként a bankok közötti komoly versenyhelyzet miatt a megemelkedett költségek nem feltétlenül háríthatók tovább. 

Készpénzfelvételnél megduplázódik

Mit is jelent ez? Jelenleg a készpénzfelvételre az illeték 3 ezrelék, tehát itt duplázódásról beszélhetünk. Ha eddig valaki a 100 ezer forintos fizetését készpénzben vette fel, akkor 300 forint illeték terhelhette a bérét a készpénzfelvétel díján felül. Ezután hatszáz forintnyi lesz az illeték. S ha ezt a bank ráterheli az ügyfélre (márpedig a készpénzfelvételnél ez a jellemzőbb), akkor gyakorlatilag ennyit csippent le az állam minden készpénzben felvett százezer forint bérből. Éves szinten tehát már nem 3600, hanem 7200 forinttal rövidíthetik meg azt, aki készpénzben veszi fel a fizetését.

Ide tartozik az is, hogy mivel az országban sok helyen nincs kártyás fizetési lehetőség, sokan kényszerűségből veszik fel a fizetésüket készpénzben. Kártyával ugyanis nem tudnak vásárolni a lakóhelyükön. Ezen elméletileg segíthet majd hosszú távon a meghirdetett POS-telepítési akció. 

Készpénzfelvételnél eltörlik a hatezer forintos felső határt is 
A hatezer forintos felső határ eltörlése a készpénzfelvételt sújtó illetéknél elsősorban azokat a magánszemélyeket és cégeket érinti, akik milliós tételben vesznek fel készpénzt, illetve fizetnek készpénzzel. A 3 ezrelékes illeték mellett kétmillió forintnál érték el a hatezer forintos plafont. Mivel az illeték duplázódik, így augusztustól kétmillió forintos készpénzfelvételre már 12 ezer forintnyi lesz az illeték.

Az, hogy az illeték felső határát eltörölték a készpénzfelvételnél, pozitív lépésként értékelhető, hiszen a fekete ügyletek nagy része készpénzben zajlik. És ennek jó lenne gátat vetni. Másrészt drága is a készpénzezés és a csekkezés. Ezért a kormány és az MNB is tett már olyan kijelentést korábban, hogy visszaszorítanák a készpénzforgalmat, nemcsak a cégeknél, hanem a magánszemélyeknél is. Kérdés, hogy a 6 ezrelék mennyire lesz visszatartó erő.

Átutalásnál és kártyás vásárlásnál másfélszeres lesz a sarc

Úgy tűnik azonban, a kormány részéről mégsem annyira fontos cél, hogy a készpénzes fizetések helyett az átutalás és a kártyás vásárlás felé tereljék az embereket. Ugyanis ezeknél a fizetési formáknál is emelik az illetéket, az eddigi másfélszeresére, vagyis 2 ezrelék helyett 3 ezreléknyire. Az utalásnál egyébként nem teljesen általános, hogy a bankok áthárítanák az illetéket, de azért elég gyakran előfordul.A kártyás vásárlásnál viszont eddig nem volt jellemző az áthárítás.

Visszatérve a fizetésünkhöz: ha a bank az ügyfélre terheli az átutalás tranzakciós illetékét (és esetleg a jövőben a kártyás vásárlás illetékét is), akkor a levonás augusztustól annyi lesz az átutalással fizetőknél, mint amennyit eddig a készpénzfelvételnél csíptek le a pénzből.

A távközlési adó is másfélszeresére emelkedik 
Varga azt is bejelentette, hogy a vállalkozások (tehát nem magánszemélyek) által fizetett távközlési adót 2 forintról 3 forintra. S ugyancsak a nem magánszemély előfizetőnél megemelik a a távközlési adó kiszabható maximumát is, havi 2500 forintról 5000 forintra (egy előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószámra). A magánszemélyek telefonadója viszont nem emelkedik.

Ezen kívül a bányajáradékot 12-százalékról 16 százalékra emelik, továbbá az egészségügyi hozzájárulást kiterjesztik a kamatjövedelmekre is (6 százalékos ehót kell majd fizetni). 

A piac számított rá 
Eltérően ítélik meg a Varga Mihály által hétfőn bejelentett intézkedéseket az MTI által megkérdezett elemzők. Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. makroelemzője szerint a piac már valamelyest számított a tranzakciós illeték megemelésére, mivel eddig láthatóan nem folytak be az abból a kormány által várt költségvetési bevételek. A szakértő kifejtette, hogy a kabinet 300 milliárd forintot vár az illetékből, amiből a Magyar Államkincstárnak 80 milliárd forintot kell teljesítenie.

Utóbbi teljesüléséről nincsenek adatok, de ez a rész várhatóan befolyik, a maradék 220 milliárd forintból azonban eddig az időarányosnak kevesebb mint a fele folyt be a büdzsébe. Úgy vélte, az illeték emelése már közelebb visz a bevételi terv teljesítéséhez.

A szakértő a csomag korai időzítését meglepőnek nevezte, ő csak augusztusra várt hasonló intézkedéseket, ugyanakkor mivel két komoly bevételi tételnél – e-útdíj, pénztárgépek online összeköttetése – már „elcsúszás van", indokoltnak tartja a lépéseket.

Kinek fáj majd?

Tóth Gergely szerint a tranzakciós illeték emelése elsősorban a lakosságot érinti, míg a megnövelt távközlési adót a piaci verseny miatt nehezebb áthárítani. A távközlési adó emelését az elemző szerint nem indokolja semmi, mivel az ebből eredetileg idénre várt 44 milliárd forintos bevétel jól tervezhető, fix. A telekomadó emelésének köszönhetően Tóth Gergely szerint további 15-20 milliárd forint folyhat be a büdzsébe 2013-ban.

A hétfőn bejelentett intézkedésekkel a kormány azt bizonyíthatja, hogy miután kikerül az ország a túlzottdeficit-eljárás alól, utána is költségvetési szigor lesz Magyarországon, és nem lesz választási költségvetés – emelte ki Tóth Gergely.

Hozzáfűzte: az intézkedéseket az is indokolhatja, az idei költségvetést 5,2 százalékos inflációval tervezték, míg a tényleges szám 2,5 százalék körül lehet, ami bevételi oldalon csúszást okozhat, főként az áfa és a jövedéki adó bevételekben.

Nem volt rá szükség!

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint viszont az intézkedésekre nem lett volna szükség, mivel májusig az éves költségvetési hiányterv 63,5 százaléka teljesült, ami nem mutat jelentősebb elmaradást a korábbi évekhez viszonyítva. Annak ellenére sem, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéknél valóban vannak elmaradások. Hiszen ennek fedezésére a kormány már elrendelt zárolást a tartalékokból.

Az eredeti hiányterv pótlólagos intézkedések nélkül is teljesíthető lett volna, ezért várakozása szerint a korábban elrendelt költségvetési zárolásokat az év második felében akár fel is oldhatják, az eddigi intézkedések fenntartásával pedig a hiány a tervezettnél alacsonyabb is lehet.

Ha kíváncsi rá, mivel indokolja az adóemelést a minisztérium, kattintson!

Veszélyben a kiszámíthatóság reménye

A most bejelentett intézkedések ugyanakkor eloszlathatják azt a reményt, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése után a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válna. Hiszen a költségvetés tartható, ami elvileg nem követeli meg egyes adónemek és illetékek emelését vagy újabbak kivetését – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely.

A szakértő – Tóth Gergellyel ellentétben – úgy vélte, hogy a távközlési adót ugyancsak a lakosságra háríthatják át a cégek, pedig a telefonálási költségek Európában így is Magyarországon a legmagasabbak.

(forrás: FN24/MTI)

Vágó István Kaposváron…

A Kaposvári Szocdem Klub vendégeként érkezett a somogyi megyeszékhelyre a híres kvíz mester. Lamperth Mónika és Pintér Attila házigazdaként köszöntötte a megjelenteket, akik amellett, hogy szép számmal képviseltették magukat, felsorakoztatták a teljes demokratikus ellenzéket. Persze a sok vezető politikus mellett még több „civil” érdeklődő tisztelték meg a televíziós személyiséget.

Vágó leginkább két dologra koncentrált előadásában: a média helyzetére és az ellenzéki összefogás körül felmerülő kérdésekre. A média-túlsúly kapcsán még az is felvetődött, hogy a választásokig, akár tovább romolhatnak az ellenzéki pozíciók. Néhány konkrét elképzelés is elhangzott, amit azonban az esetleges sajtóperek elkerülése érdekében most nem ecsetelnénk.

Viszont ennél is érdekesebb volt, amit a televíziós játékok koronázatlan(?) királya az együttműködés lehetőségeiről megfogalmazott. Mint ismeretes, az ellenzék demokratikus erői, már jó ideje „kerülgetik” egymást, és számtalan forgatókönyv látott már napvilágot arról, hogy ez miként is teljesedhet ki a választásokig hátralévő időben. A jelenleg legtöbbeket foglalkoztató kérdés, hogy a létrejövő összefogást, ki fogja majd vezetni? Ez már csak azért is érdekes kérdés, mert a jelenlegi felmérések szerint Mesterházy Attila és Bajnai Gordon, fej-fej mellett halad a népszerűségi listákon, s foglalnak el, egyre előkelőbb helyeket. Míg korábban a volt miniszterelnök támogatottsága volt a nagyobb, jelenleg a szocialista pártelnök élvezi inkább a választók bizalmát.

Vágó ugyanakkor kiemelte, hogy miközben mindenki hitet tesz az együttműködés mellett, sok kérdésben határozott véleménykülönbség van a Fideszen és a Jobbikon kívüli erők között. A kvíz mester külön kiemelte, hogy a választójogi és adójogi kérdések tekintetében, vannak olyan passzusok, amelyek egészen konkrétan, egymással szemben álló véleményeket hoznak ki az együttműködésben részt venni szándékozó szervezetekből. Vagyis Vágó szerint, az esetleges ellenzéki győzelem, súlyos vitákkal terhelt kormányt hozhat létre, hacsak, nem sikerül a különbözőségeket elsimítani a hátralévő 11 hónapban.

Mindent összevetve, a vendégek elégedetten távoztak a kaposvári helyszínről, hiszen egy közismert, és nagy szeretettel övezett díszvendég előadását hallgathatták meg.

(forrás: http://www.lamperth.hu/ )

Mutyifiltertől a dutyifilterig!

Hangos az ország, hangos a média a trafikok ügyétől. A jelenlegi kormányzat egyik leglátványosabb intézkedéssorozatához köthető a dohánytermékek árusításának koncesszióba adása.

Nem ismeretlen az hogy a törvényi szabályozás érvénybe lépésével már csak és kizárólag úgy nevezett nemzeti Trafikokban vásárolhatnak dohányárút és termékeket a dohányzás szenvedélyének hódoló honfitársaink.

Trafikok voltak a múltban is, viszont az úgynevezett rendszerváltásnál már egyre több helyen lehetett dohányárút vásárolni napjainkig.

A jelen kormány azonban nem tekinti embereknek a dohányzókat-életükbe folyton beleavatkozik!

Kezdték ezt azzal, hogy előbb hoztak egy törvényt, melyben sajnos egy Somogyi kormánypárti országgyűlési képviselő is érintett, az ő agyszüleménye volt tulajdonképpen a dohányzás tiltását bizonyos helyeken előíró jogszabály! -Ennek eredménye, nem lehet dohányozni a vonatokon, vasútállomásokon, buszmegállókban és kis kocsmák többségében sem! Nagyon gratulálok ehhez dr. Heinz Tamásnak! 

Ez miatt egyre jobban csökken a forgalom a kis vállalkozás keretében üzemeltetett, családok megélhetését is szolgáló vendéglátóhelyeken, sorok állanak ezek ajtajától 5 méterre, mintegy szégyenfalként a bagós emberke, akik a legnagyobb adóbefizetői ennek az országnak. 

Miért?

Mert a dohánytermékek értékesítéséből származik az egyik legnagyobb adóbevétele az államháztartásnak a jövedéki adókból. 
Talán ezért is gondolta úgy a jelen kormányzat, hogy csinál egy fantomcéget és létrehoz egy koncessziós társaságot, majd a "baráti körnek" kiadja a trafikok nyitásának lehetőségét, hogy így építsen hűbéri rendszert mit sem törődve azokkal a kis vállalkozókkal, akiknek sokszor évtizedekig az egyetlen megélhetését a már működő kis trafikok nyitva tartása jelentette, vagy jelenthetné továbbra is.

Információk szerint, amelyek arról szólnak, hogy fideszes képviselők döntöttek trafikpályázatok sorsáról, kimeríti a hivatali visszaélés és a befolyással való üzérkedés bűncselekmény tényállását!

Mint már ismert az utóbbi hetekben zárult le és hirdették ki a nyerteseit az országszerte létesítendő mintegy 5200 trafik ügyében. Lázár János máris módosítani szeretné a dohányárusítása vonatkozó törvényjavaslatot, amely tucatnyi ponton változtatná a dohánytermékekre vonatkozó forgalmazási szabályokat, legfőképpen az eddigi 3-4-5 százalékos árrést kívánja 10, legújabban pedig 12 százalékra emelni. - Itt van az újabb sarc a gyorsvonati pótjegy, az autóbuszokon fizetendő kiegészítő jegy után a "rezsicsökkentés" hazugság program ellentételezéseként a kormányzati oldalról!

A trafikbotrányok jól szemléltetik, hogy az Orbán-kormány miként jutalmazza klientúráját!

Egy országot néznek hülyének, amikor semmibe veszik a szekszárdi hangfelvételen elhangzottakat.

A napokban aláírhatták 20 évre szóló szerződéseiket az új trafiktulajdonosok, akik közt jó számmal vannak becsületes, dolgozni akaró emberek is. És sokan vannak a Fidesz hűbéresei, kormánypárti politikusok családtagjai, haverjai, szomszédai. 

Július 1-én megnyílnak majd a trafikok, amelyek igazi mementói lesznek a Fidesz pofátlan politikájának. Mozgáskorlátozott, munkanélküli, vagy éppen a néhány évvel nyugdíj előtt álló emberek helyett.

A fideszes politikusok azonban továbbra is tagadják, hogy ők döntöttek volna a pályázatokról. Egy országot néznek hülyének, amikor semmibe veszik a szekszárdi hangfelvételen elhangzottakat, amikor nem vesznek tudomást a hajdúszoboszlói Kocsis-Bodó levélről, amikor a napról-napra előbukkanó újabb trafikos rokonokat a nagy számok törvényével indokolják. 
Kósa Lajos és társai "a más szemében a szálkát, a sajátjukban a gerendát sem" közmondás két lábon járó példái.  

Arra számítanak, hogy egy év múlva a választások alkalmával a nép majd nem emlékszik már a trafikokra. De az emberek nem felejtenek. Nem felejtik, hogyan nyúlta le a második Fidesz kormány lépésről lépésre a magánnyugdíj-pénztári megtakarításokat, az állami földeket, a trafikokat, és ahogy rebesgetik, Hortobágyon hamarosan már a természetvédelmi területeket is. Mert azt hiába várjuk, hogy a fideszes politikusokból előtör a rég elfeledett szégyenérzet és megváltoztatják saját döntéseiket, így a választópolgároknak kell emlékeztetni majd őket egy év múlva tetteikre, a szavazófülkékben.  

Kapcsolódó média oldal:
Somogyban 13 Fidesz-közeli trafikost talált az MSZP

Hogy élnek az emberek a falvakban?

Kedves Barátaim!

Városi munkám mellett, elkezdtem a Vidék járást is. Somogy megye egy kis részén.
Mint láthatjátok a képen ez is rengeteg munkával jár kora reggeltől késő estig.
Eddigi tapasztalatim vegyesek.
Viszont az emberek többsége változást szeretne.
Beszélgettem időssel, fiatallal, álláskeresővel, köz-foglalkoztatottal.
Amit elmondhatok nagyon nagy a szegénység, az emberek máról holnapra élnek a falvakban is!
Többen elmondták, hogy egyel talán nem érzik a FIDESZ rezsicsökkentését.
Sokan elmondták, hogy nagy baj a munkanélküliség a szétvert közmunka rendszer, a drága megélhetés, a kevés munkabér és nyugdíj, valamint az egyéb segélyek összege!
Minden 2.-3. fiatal állás nélkül van!
Az emberek elmondták azt is elegük van az új alapörvényből és annak hátrányos a szegényektől mindent elvevő, ellehetetlenítő jogi megfogalmazásaiból.
Sokan sérelmezik a fiatalabb korosztály közül a magánnyugdíj megtakarítások lenyúlását!
Sok vállalkozás tönkre ment az utóbbi 3 évben, ahogy az emberek is az eddig bevezetett 30 új adó miatt, de hol van ennek a vége?
A többség látja az új adókat és az újabb sarcokat is, melyeket elítélnek és azt üzenik, hogy csökkentesék a politikusok fizetését, melyet kezdje meg az Orbán Viktor saját magán és a parlamenten, ne mindig a becsületes magyar kis emberek zsebeiben kotorásszanak országunk nagyjai!
Az emberek többsége már sajnos belefáradt a politikába, amely köszönhető a FIDESZ-KDNP megfélemlítésének és megosztásának és az egyéb praktikáinak!
Egyre rosszabb a helyzet, egyre nehezebb mindenkinek, ezért változásra, kormányváltásra van szükség mielőbb!
Minden ember nagyon várt és várja a baloldalt, de nem elég várni!
Cselekedni kell! Ezért mindenki szavazatára szüksége van a baloldali és demokratikus erőknek 2014-ben!

Szoba részlet: éjjel -nappal politika:-)